A karácsony előtti éjszakán gyerekek milliói bújnak ágyba szerte a világon, miközben remélt ajándékaikra gondolnak. Mikor felébrednek, az első dolguk, hogy megnézzék, járt-e már náluk a Télapó.
A Télapó vált az egyik legkedveltebb karácsonyi jelképpé, és számos hagyomány kötődik hozzá. A világon mindenki ismeri a jó kedélyű, öreg, pirospozsgás arcú öregembert, aki rénszarvasszánjával egy éjszaka alatt bejárja a Földünket.
A Mikulás története Szent Miklósra vezethető vissza, aki a kis-ázsiai Myra (ma Törökország területén található) püspöke volt. Szent Miklós híres volt bölcsességéről és nagylelkűségéről. A legendák szerint vagyonos család sarja volt, aki minden pénzét a szegényeknek adta. Egyesek szerint varázserővel is bír. 340-ben halt meg, és Myrában temették el.
A XI. század végén olasz keresztes lovagok magukkal vitték Szent Miklós földi maradványait Olaszországba. Tiszteletére templomot emeltek egy dél-itáliai kikötővárosban, Bariban. A Szent-Miklós templom hamar a keresztények közkedvelt helyévé vált. A látogatók elmesélték hazájukban, miket hallottak és láttak, és ennek köszönhetően Szent Miklós hírneve az egész világon elterjedt.
Európában a XII. században a Szent Miklós napja volt az ajándékozás és a jótékonyság napja. Németországban, Franciaországban és Hollandiában december 6-án ünnepelték, ilyenkor hagyományos megajándékozták a gyermekeket és a nincsteleneket.
Mikor a flamand gyarmatosítók elérték Amerikát, továbbra is megtartották a Sinterklaas-napot, a puritán, piros ruhás püspök tiszteletére.
Sinterklaas Amerikában egy kicsit máshogy fest. Washington Irving így jellemezte az egyik képregényében: kövérkés, vidám holland öregember. 1823-ban Clement Moore verseinek köszönhetően a Télapó iránti rajongás folytatódott.
Az 1860-as években Thomas Nast rajzolta meg a Télapó ma ismert alakját, amelyet a „Harper” c. hetilap hasábjain mutattak be. Ahogy telt az idő, a Mikulás a világ egyre több helyére jutott el, többek közt vissza a hazájába, Európába.
Sok ország azonban megtartotta a hagyományait Szent Miklóssal kapcsolatban. Néhány helyen a Télapó segédekkel járja a házakat. Hollandiában december 5-én, hajóval érkezik, és óriási könyvet visz magával, amelyben le van jegyezve, hogy viselkedtek a gyerekek abban az évben. A jók cukrot kapnak, a rosszakat pedig a Mikulás segédje, Fekete Péter magával visz.
Németországban a Télapó puttonnyal a hátán és bottal a kezében megy a gyerekekhez egy krampusszal. A jó gyerekeket ajándékokat kapnak, a rosszakat pedig a krampusz elnáspángolja a botjával.
Olaszországban, Befana, a jóságos, fekete ruhás, öreg boszorkány ajándékozza meg a gyermekeket január hatodikán, vízkeresztkor. Sok spanyol ajkú országban, például Puerto Ricoban, Mexikóban és Dél-Amerikában a kicsiket a háromkirályok ajándékozzák meg.
A franciáknál Pere Noel, azaz karácsony apó hoz ajándékokat. Svájcban mindez a Kisjézus dolga. Vannak olyan városok ahol a hagyomány szerint mennybéli angyalok szállnak le karácsonykor, hogy megajándékozzák az embereket.
Skandináviában a juletomte nevű manó hoz ajándékokat. Angliában az Amerikában őshonos Mikulás soványabb „kollegája” Father Christmas teszi mindezt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
