Karácsonyi idézetek
   
  
 
    
        
            |   | 
            
                
             | 
              | 
         
        
            Karácsony este van. Manók  
            és mókusok csöngetyűznek  
            ezüst dióval.  
            Te itt állsz álmaim között  
            diszítve aranyozott útravalóval. | 
         
        
            |   | 
            Ágh István | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Karácsony délután  
            lassan jön az alkony.  
            Kiváncsiság bújkál  
            minden gyermakarcon. | 
         
        
            |   | 
            Donászy Magda | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Te, szép zöld fenyő,  
            köszöntünk mi téged!  
            Hozz örömet mindnyájunknak  
            és boldog új évet! | 
         
        
            |   | 
            Petneki Jenő | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Cinke szeméről  
            foszlik az álom;  
            csenget a csengő:  
            itt a karácsony! | 
         
        
            |   | 
            Sarkady Sándor | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Nagykarácsony immár eljő,  
            érkezik az újesztendő.  
            Míg a mező dermed, fázik,  
            a zöld fenyves csak pompázik. | 
         
        
            |   | 
            Weöres Sándor | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Halld a csengő szép szavát,  
            Mily vidáman száll!  
            Fényes titkok ajtaját  
            Nyitja, nyitja már,  
             
            Tárul ajtó, tárul szív,  
            Zendül a soba:  
            Tündökölve ott virít  
            A karácsonyfa! | 
         
        
            |   | 
            Elek István | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            December az úton  
            szánkóval szalad,  
            karácsonyi kedvvel  
            kincset osztogat.  
            Piros ünnepet hoz,  
            fenyők illatát,  
            hóember a kertben  
            kicsípi magát! | 
         
        
            |   | 
            Fésüs Éva | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Ahány csengő: csendüljön,  
            ahány gyerek: örüljön,  
            ahány gyertya: mind égjen,  
            karácsonyi szépségben. | 
         
        
            |   | 
            Csanádi Imre | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Karácsonykor  
            mindenki varázsol,  
            meglepetés  
            bújik ki a zsákból,  
            szekrényeknek  
            titkos rejtekéből,  
            édesapám  
            legmélyebb zsebéből. | 
         
        
            |   | 
            Fésüs Éva | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Csinglingi, szól a csengő,  
            gyertek, fiúk, lányok!  
            Föl van gyújtva, meg van rakva  
            A karácsonyfátok. | 
         
        
            |   | 
            Benedek Elek | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Karácsony csenget a szörnyű télben  
            Alig hallom csengését. Sárga  
            arcokat látok a hóversében  
            s koldus kezeket reszketni, ujjaikon  
            kékül gyűrűk nyoma, s torkomat  
            folytja az ünnepek kalácsa. | 
         
        
            |   | 
            Babits Mihály | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Karácsony-táji álmaink  
            - cifrábbakat nem lát a lélek.  
            Fenyőfák díszes ágain  
            angyalhaj, csengő, gyertyafények. | 
         
        
            |   | 
            Csorba Győző | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Angyal zenéje, gyertyafény -  
            kincses kezem hogy lett szegény?  
             
            Nem adhattam ma semmi mást,  
            csak jó meleg simogatást. | 
         
        
            |   | 
            Áprily Lajos | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            A mi kis falunkban,  
            egy ki fehér házta,  
            Leszállt a karácsony  
            Simogató szárnya.  
             
            Ahogy elköltik az  
            Ünnepi kalácsot:  
            Énekelnek egyet...  
            Így szokás ez nálok.  
             
            Majd kopogás hallik,  
            A szomszédok jönnek,  
            Szép jóestét s boldog  
            Ünneplést köszönnek. | 
         
        
            |   | 
            Baja Mihály | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
               | 
         
        
            Jaj, fenyőfák, kicsi fenyőfák,  
            holdfénybe mártott végtelent szopogató  
            csecsemők, a hó zizegő pólyáját letépik rólatok,  
            fűrészek heródes-fogsora mélyed torkotokba!  | 
         
        
            |   | 
            Bari Károly | 
            
            
             | 
         
        
            | 
               
             | 
              | 
         
    
 
Forrás:http://www.citatum.hu/kategoria/Kar%E1csony/  |